Nézd, milyen vakító az õszi napsugár Kis mezõn bánatunk teríti szét Pár napra visszatért a nyár Rettegve várjuk a búcsú közeledtét Élvezzük a langyos szellõt A haldokló természet utolsó leheletét Ma az éjszakát együtt töltjük el Az eget fürkészve fekszünk a mezõn Mondd, a csillagok mit árulnak el? De holnap a bolygó más-más oldalán Újra egyedül tekintünk fel Búcsúznunk kell e nap nyirkos hajnalán Csókkal ébresztesz fel Indulnom kell Könnyek nélkül nem múlik el a búcsú