Ott lenn a bánya mélyén, hol él a bányaló, Ott végre révbejutnánk, ott lenne élni jó. Ott senkit sem zavarnánk, s a jótékony sötét- Ben csak azt figyelnénk, mit súg a bányalég. Mondd, mit súg a bányalég, Hogy bújj hát még-még közelébb. Enyém vagy, és én a tied, Míg halk dalt dúdol a bányalég. Bambodoro-bambodoro-bambodoro-bom Bambodoro-bambodoro-bo-bom-bom. Ott lenn a bánya mélyén, hol él a bányaló, Csak ennénk és ürülnénk és azt mondanánk: hahó. Most biztosan szeretnek, kik élnek odafönt, És mosolyognak rajtunk, s az életük öröm. S ha hozzánk lejönnének, lenne kézfogás, Hisz végre révbeértünk, révbe - nem vitás. Itt senkit sem zavarunk, s a jótékony sötét- Ben csak azt figyeljük, mit súg a bányalég. Mondd, mit súg a bányalég, Hogy csókra csók és közelébb. Enyém vagy, és én a tied, És halk dalt dúdol a bányalég. Bambodoro-bambodoro-bambodoro-bom Bambodoro-bambodoro-bo-bom-bom.