Cseh Tamás - Amikor begerjed a jóindulat lyrics

Amikor begerjed a jóindulat, Az ember visszakézből megint árva marad, Mindenki jót akar, s te árva cigány Ott állsz és nincs gazsula, Csak a jó akarata, Mindenki szigorú lesz, tudja mi lesz, És a jó akarata nagyon kemény kereszt, Mert, ha a jóért megy a harc, Te nem cigánykodhatsz. Nem söpör padlást már, ki padlást söpört, Már nem is öldököl, aki rég öldökölt, Az idők szétváltak, te árva cigány, A húrjaid vonalán Szanaszét szállt a világ, S beárad a szétszállt világ résein a " jóindulat ", S ebben az áradatban a hegedülő árva Cigány marad, Folyik a jóért a harc, De nem cigánykodhatsz. És hogyha nem cigánykodhatsz árva cigány, Húzz nekik valamit az élet mián, Húzd azt, hogy nem minden a jóindulat, Az élet árva marad, Így megint árva marad, Az élet féregszerű, mégis, mégis marad, Jöhet sok tányérfejű, buzgó jóindulat, Folyhat a jóért a harc, Ha nem cigánykodhatsz. Jó lenne cigánykodni, vén hegedűs, És ha egy nagyon picit rád jön a tűz Játszani hangszereden, úgy, ahogyan, Valahogy húrja szerint Valahogy hangja szerint De sajnos mostan begerjedt a " jóindulat ", Félni kell, hogy az élet visszakézből ismét Árva marad, Hegedűd árva marad, s te nem cigánykodhatsz. Néznek a tányérfejűk nem láttak még hegedűt Begerjedt és Szigorú, számonkérő fiúk. S mondják, hogy játszd hegedűn, csak azt, Hogy hol van a bűn, S az élet úgy veszik el, már megint Úgy, ahogy kell.