Cseh Tamás - Hányan kipusztultak lyrics

Te is tudod, hogy az évek során közülünk Hányan kipusztultak, S nem a legrosszabbak, De cseréppel borított tetőink felett Mégis felkelt a nap. Hányan is elmentek, S nem épp a jöttmentek, De cseréppel borított tetőink felett A felhők jönnek mennek. De mi most itt vagyunk, Éneket hallgatunk, Mi arról szól, dalol, Hogy hányan kipusztultak, Hányan elrohadtak, Hányan a fenébe elrohantak, S nem épp a rohadtak. Cserépborította tetők fölött Jön megy a nap És én most itt mondom e dalt, Hogy egy ifjúságra kedvezőtlen, Kedvezőtlen idő Felhőjárás jobbra-balra és aztán eső, Egy eső, mindent lecsapoló, Úgy látszik véget minden úgy ér, Hogy lesz egy eső, mindent lecsapol ez, Ez az idő, hányan kipusztultak közülünk, Elmentek ők, Az ifjúságra kedvezőtlen idők Miatt, miatt és jár a nap Cseréppel borított tetőink felett, hallga**uk hát e végső éneket, Mert én itt most dududumdududum Mondom e dalt, didididididim De Halmosba itt beleragadt a dal, mert Vizi nagyot lökött rajta, s mondta, hogy: -Te Halmos, hagyd abba a didegést-dodogást, nem azért jöttem, hogy nyafogjak veletek. Nem nyavalyogni jöttem, Halmos! És megpöckölte a Halmos orrát. És Halmos elhátrált, és mondta: -Vizi, hagyd az orrom, ne piszkálj! Pont olyan vagy, mint a gimiben! És tényleg, Vizi , neked mindig voltak rögeszméid. Biztos most is vannak? Mi a legújabb rögeszméd egyfolytában? S Vizi a fejéhez emelte a kezét, és mondta, hogy: -Csak annyi, Halmos, hogy elegem van a báljaitokból meg a bankettjeitekből, ti nem értek semmit, Halmos. Szart se! S Halmos mondta, hogy: -Az emlékek, Vizi! Az emlékek! De Vizi mondta, hogy: -Nincsenek emlékek, Halmos, nem veszed észre, hogy szinte már csak mi vagyunk itt? S Halmos kérdezte, hogy: -Te Vizi, elutazol valahová? S Vizi mondta: -El! Tőletek. Máshová. S Halmos állt, és mondta, hogy: -Igen Vizi? És ugyan hová? Úgy értem, hogy merrefelé? Vizikém. Arrafelé, arrafelé, errefelé, vagy merrefelé Vizi? Vagy gyere csak, Vizi -mondta Halmos, és megfogta Vizi karját -erős fiú volt Halmos -, s mondta: -Gyere Vizi, véletlenül tudom a sarokban, arról az emberről, hogy 87 éves, elég jó iránynak tűnik, nem, Vizi? Ezekkel a tönkrement alakokkal akarsz te kezdeni valamit, ezekkel? Gyere oda az öreghez, elbeszélgetünk vele. Gyere! És rángatta át az asztalok meg a székek között, oda a sarokba, ahol tényleg ott ült egy öregember Az asztalon. Előtte rengeteg féldecis pohár, és a Halmos lekényszerítette a Vizit maga mellé a székre, ő pedig áthajolt az asztal fölött, és mondta, hogy: -Mi van öreg! Üldögélünk? És mi az a jó, amin merengünk?