(Cseh Tamás - Bereményi Géza) és puskatussal és égre a kéz és bajonéttal és tovább és mindig hej, és nem krumpliért, sem pedig paszulyért, de mindig hej, mint ágyban a kisa**zonyok, úgy döglenek a csillagok három szabálya van a halálnak, a bakra elsönek - piros szekér - s a fü alatt hej, balgaság, vakhit van ott is, a füalatt, és végül hej-hej-hej-hej, he-e-hej, Baksa János odavan, Szántó János odavan, megvasalt talpú száz piros szekéren fényes zászlóval igazán csakugyan, és akit hej, és akit - míg a lovat verte - meglöttek, az nincs ott hej, a végnek is a végénél, a véglegvégleg végénél. És mindig csak végig, a legvégéig, a végnek végéig, igazán, csakugyan, és ott aztán hej, a kö kemény lesz és a vaj puha, és nincsen más csak igazán, és nincsen más csak csakugyan. És mindig csak végig, a legvégéig, a végnek végéig, igazán, csakugyan, és ott aztán hej, a kö kemény lesz és a vaj puha, és nincsen más csak igazán, és nincsen más csak csakugyan. Transcribed by IITI