Cseh Tamás - Desiré mauzóleuma lyrics

Nekem megvan még az a cipőm, Ami átugorhat az időn, Az a tátogó, az az ócska, rossz cipőm. És még, képzeld, megvan a kalap, Ami majdnem orromig szalad, Nézd csak, is tartom az ágyneműk alatt. Antoine, ide figyelj, Ereklyét gyűjt ez a hely, Múzeum ez a drága gyűjtemény. Mauzóleum, vagy valami, Amit így kimondani Valahogy most épp nem bírok én. S nézd csak, hűha, ezt a kis izét, Kitalálod-e, hogy ezt miért Őrzöm még neked a fal résében itt? Fogadok, hogy még azt se tudod, Hogy miért oly fontos e dolog, Régen tiéd volt, úgy hívják: munkakönyv. Antoine, bedilizek, Valahogy, tudod, ezek Őrület hogy mit is jelentenek. Szóval mind, édes haver, Itt van mind, vagy százezer, Hát engem speciel megrendítenek. És most, ajjaj, előveszek Egy bődület poént neked, De úgy, hogy menj ki, s ha szólok, visszajössz. Na jól van, Antoine, jöhetsz! Nem hallod, Antoine? Jöhetsz, De el ne ájulj, gyere már, Antoine Antoine! Most mit izélsz? Antoine, te kis csibész, Ha nem jössz, hát én elédviszem. Na itt van, hé, Antoine! Mit izélsz? Hé, Antoine! Na hát jó. Akkor jó. Te tudod, hát menj, hát menj csak. Isten veled.