Róla szólt az összes tánczene Ő volt rég a parkett ördöge Cikázott a lába meg keze Mással nem ment el lány, csak vele Sarokból bámulták, csókolták lába nyomát Veszettül áttáncolt ezeregy vad éjszakát A haja röpködött magasan feje felett Telihold lehetett, amikor megszületett Ő volt rég a parkett ördöge S találd el azt, hogy mi lett vele Aki rég az éj császára volt Főorvos a MÁV-korházban most Éjszaka császárának vagyok a betege Reumás vagyok, így lettem az esete Éjszaka császárának vagyok a betege Most mondd meg, hitted azt, hogy ez lesz majd ővele Ő volt bíz a parkett ördöge Egy tánczene sem szólt nélküle A lányok szája forrón nyílott szét Ha meglátták a parkett ördögét S orvosi köpenyben szembejött éj hercege Ott a MÁV-kórházban, nézem, hogy mi a fene Esküszöm, azt hittem róla, hogy régen halott És a múlt kísértete jön a köpenyben ott A régi zene még fülembe cseng Széjjelnyílt a tömeg, ha megjelent Azért nyílt a tömeg előtte szét Mert imádtuk a parkett ördögét S kérdezi: \"Na kérem, hogy van az izülete?\" Ott a MÁV-kórházban a parkett volt ördöge S miközben bámulom az éjnek volt hercegét Mondom, hogy szaggat még, De most már csak kicsikét Ő volt rég a parkett ördöge Ha rámozdult, mint veszett fene Úgy járt neki lába meg keze Hogy úgy hívtuk, hogy parkett ördöge Legendás sztorikba foglalták az ő nevét Ezeregy mellbimbó dicsérte varázskezét És most meg azt mondja a MÁV-kórházban nekem Hogy neki valahogy gyanús az izületem Vegyes érzelmekkel mentem el Kérdezek, de senki nem felel Azt kérdem, vajon meggyógyít-e Engem majd a parkett ördöge Azt kérdem, vajon meggyógyít-e Engem majd a múlt kísértete Azt kérdem, vajon meggyógyít-e Bárkit is a múlt kísértete