Punnany Ma**if - Sirató lyrics

Látom az arcodon rég a fájdalom ült meg Siratod a népet, a rosszat nem te kérted Ne bánkódj magyar, jön még jobb is e világon! Nem egyedül élsz törékeny lélek a szilánkon.. Magyar! Életen át ne bánkódj! Magyar! Higgy és bízz, ez az országod, tarts ki amíg élsz! Hazám Hazám! hallatán jöjjön belém több alprazolám Olykor hazafi, de mégis néha hontalan mára már a parolám Mert aki elszámol és ítél a származásunknak hallatán Annak a tarka táj is csak barbakán, ami új az sarlatán Egy a cél, de milyen út visz, meg mondd, Ki alkotta szabály? Bölcs elfogad, nem erőszakra buzdítva kajabál Eszed járjon előbb a nyelvednél, s a tettednél Türelem, mély levegő így a harag elvetél Mert siránkozni ér, de nem érdeme más mint a figyelem Úszni a végtelenbe vagy part mentén körözni a szigeten Kibeszélni, aki gyenge, ha nem elég erős, mint mi, megrúgni Fájdalmából táplálom a családom, FÉK, ez az egy út még Magyar magadat becsapván, ne te legyél ostoba Ha elásod a csatabárdot, ne tudd az pontosan jól hogy hova Búsan siránkozó vérem, testvérem beárnyékol az erőszak Az apró örömök, az élet szépsége sem marad neked, mi erőt ad Pedig nem vagy egyedül, hisz melletted ezernyi részlet Nem hősködve és színvakon írnám újra képregényed Refrén Látom az arcodon rég a fájdalom ült meg Siratod a népet, a rosszat nem te kérted Ne bánkódj magyar, jön még jobb is e világon! Nem egyedül élsz törékeny lélek a szilánkon.. Magyar! Életen át ne bánkódj! Magyar! Higgy és bízz, ez az országod, tarts ki amíg élsz!

Sírás, rívás, mindenki Júdás, összetartás helyett széthúzás Nagy ideák, ma hűtlen politikád, te kicsi ország túl nagy a szád hozzád Nem ápol, de eltakar, magányos csonka dal, jobbról balra hall Hazugnak rendületlen, miért vagy ó fanyar Romlásnak indult, hajdan erős magyar Zokog a nép mert nem érhet célba, elszakad a cérna, ha az állam egy céda.. Vörösen izzik ma lobogónk zöldje, keserves nektárt ad anyáink tőgye Sok fedél nélküliből szemfödél, elmossa a tudatot a szenvedély Messzi távolban élve láthatnánk szebb nyarat, aki hű koldus kopott, de itt marad Szerb, német,zsidó,roma fogadd el, ha a magyar néha ostoba Nem veled, csak magával van baja, otthonát ismeri, de nem tudja mi a haza Előre tekints, soha ne vissza a múltba, együttes erővel induljunk az útra Ahol nem csupán zsebed, szíved is üres, miért kell hogy elkopott eszméket kövess?! Itt élned és halnod kell, ítélet közben is adnod kell, mert emberek vesznek és mennek el Ha az éhbér a fiaiddal egybekel... Hol nem csupán zsebed, szíved is üres, miért kell hogy elkopott eszméket kövess? Itt élned és halnod kell, ítélet közben is adnod kell, mert emberek vesznek és mennek el Ha az éhbér a fiaiddal egybekel... Refrén Látom az arcodon rég a fájdalom ült meg Siratod a népet, a rosszat nem te kérted Ne bánkódj magyar, jön még jobb is e világon! Nem egyedül élsz törékeny lélek a szilánkon.. Magyar! Életen át ne bánkódj! Magyar! Higgy és bízz, ez az országod, tarts ki amíg élsz!