Mondanám önként mi történt
Sose bántson, többé tőrként
Sorsunk közös börtön
Nem sikerült beletörődnöm
Értsd meg hogy közös a vétek
Szétszed, eléget az élet
Mégis kereslek Téged
Benned a teljességet
Ébredj fel!
Élned kell!
Árnyékból fel a fénybe
Reményre ítélve
Árvízként tör a szívbe
Fel az égbe
Jártam a tegnapban, mában
Halottak sivatagában
Koponyákból épült hegyen
Vékony jégen, a Vér Tengerében
Kényszerből rámrótt terhet
Ezentúl mind elejtek
A dolgok mélyére nézek
Nem félek, nem felejtek
Ébredj fel!
Élned kell!
Árnyékból fel a fénybe
Reményre ítélve
Árvízként tör a szívbe
Fel az égbe!