Kezedben van a sorsod,
Az utad önmagad választod,
Drágakõ fenn a fényben,
Hamis gyöngy lenn a szemétben.
Tudom, most azt mondod
Ez sokkal bonyolultabb dolog.
Én mégis így érzem,
Egy dolgot el kell higgy nekem,
Hogy legyen akihez mész,
Legyen egy kinyújtott kéz.
Nézz rám, én itt vagyok,
Mindig, hogyha úgy akarod,
Vérem a véreddé vált,
Hangom mindig érted kiált.
Létezel csak mint egy gép,
Mint egy hideg fogaskerék,
Új idõk, ezt így mondják,
Nem találod merre menj tovább.
Elkopnak mind a szavak,
Tartalmuk talán igaz marad,
Elszállnak mind az évek,
És la**an fontos lesz neked,
Hogy legyen akihez mész
Legyen egy kinyújtott kéz.
Nézz rám, én itt vagyok,
Mindig, hogyha úgy akarod,
Vérem a véreddé vált,
Hangom mindig érted kiált.
Nézz rám, én itt vagyok,
Mindig, hogyha úgy akarod,
Vérem a véreddé vált,
Hangom mindig érted kiált.
Nézz rám, én itt vagyok,
Mindig, hogyha úgy akarod,
Vérem a véreddé vált,
Hangom mindig érted kiált.