Egy ember vagyok a lángokból…
Farkas, távol a csordától…
Csak az igazság
Az átkozott, hazug Júdás száján…
Őseim útját járom én,
Eltűnt emlékük bennem él.
Követem a fényt,
Fájdalmon és kínokon át csak felé…
Rfr. Szemben minden árral, tudom nehéz út vár rám – rám vár, rám vár
Szívem mégse fárad, hisz a jó ösvényen jár – nézz rám, nézz rám
Könnyek mosták szemeim tisztára
Újra lángol lelkemnek kristálya