Álltunk lenn a köveken
Fenn a fénylő csillagok mint fáklyák
Mókáztunk, mint gyerekek
Akkor azt sem bántuk még hogyha látják
De rég volt,nagyon rég
Órák,boldog órák
Úgy elfutottak előlem
Órák, szomorú órák
S az évek szállnak felettem
Emlékszem, hogy sietett
Szegény majdnemhogy szaladt sokszor hozzám
Emlékszem,hogy szeretett
Azért mégis otthagyott engem árván
De rég volt,nagyon rég