Hogy velem nem törődtél, épp hogy elviseltél,
Én már nem bánom.
Azt, hogy szeress engem, úgy is, ha kényelmetlen,
Én már nem várom.
Csak annyit kérek tőled, ha érted,
Hogy ne vágj ki minden fát,
Legalább néha-néha lazíts egy félórát.
Hogy magad alatt vágod, egyszer majd belátod,
Én már nem nézem.
Azt, hogy hallga** énrám ott fenn, a magas létrán,
Én már nem kérem.
Csak annyit kérek tőled, ha érted,
Hogy ne vágj ki minden fát,
Legalább néha-néha lazíts egy félórát.
Azt, hogy nem értettél és sosem segítettél,
Én már nem bánom.
Azt, hogy gondolj arra, szükségünk van egymásra,
Én már nem várom.
Csak annyit kérek tőled, ha érted,
Hogy ne vágj ki minden fát,
Legalább néha-néha lazíts egy félórát.