Nálunk, a házak közt szürke az ég,
De messze, a völgyekben zöldell a rét
Odamennék, hol zöldell a rét, és talán boldog lennék
La-lalla-la, la-lalla-la, la-la, la-lalla-la-la
Itt fenn a városban sápadt a Nap,
De nézd meg a réten a virágokat!
Odamennék, hol zöldell a rét, és talán boldog lennék
La-lalla-la, la-lalla-la, la-la, la-lalla-la-la
Túl sok az ember, ki rossz úton jár
A városon kívül a kedvesem vár
Odamennék, hol zöldell a rét, és talán boldog lennék
La-lalla-la, la-lalla-la, la-la, la-lalla-la-la
Csillagos ég alatt, patak szélén
Gondjaim örökre felejteném
Odamennék, hol zöldell a rét, és talán boldog lennék
La-lalla-la, la-lalla-la, la-la, la-lalla-la-la
Szénában, szalmában jót aludnék
Tavasznak hangjára felébrednék
Odamennék, hol zöldell a rét, én tudom: boldog lennék
La-lalla-la, la-lalla-la, la-la, la-lalla-la-la