Jutka átúszott a folyón
Elvitte a fényképét innen a
Házból
A fűthető álmokat a képcsőből
Fehér fény úszik a
Kávéscsészén
Maradjunk még a vasárnapnál
Ránctalan keddről álmodik a
Hétfő
A szerda csak egy szerda
A csütörtök jelzőt se kap
Ő hajat mos pénteken
És szombatra megszárítja a
Nap
Itt senki nincsen...
Itt senki nincsen...
Úgy ahogy te itt nekem
És mikor egy érzés
A teraszra vitte őket
Látták, hogy ott alant
Kétszázzal előznek
Ferrarik Porschékat
És Porschék viszont
Gondolták a lüktető
Élettel a viszonyt
Ideje elkezdeni
És rögtön szaladtak
Oda, ahol a legtöbben
Ettek, ittak vagy csak
Feküdtek egymáson
Hívhatjuk baszásnak
De olyan ritka
Amit az emberek együtt csinálnak
Az emberek és a szex
Régi harcostársak
Testi jóbarátok
És a lelki világnak
Csontot dobnak olykor
És szerelemnek hívják
Ha kijön a lélek az ólból
Oly korban értem én a tréfát
Mikor mindenki annyira vicceseket élt át
Hogy aki számít vagy számol
Az magának világít
Pár öböl lángol
Leverem a hamut
Aki velem smárol
Az a korral jár
Hazulról el
Már hosszan jövünk
Mikor egyszer
Megszólal hej, hej, hej,
Meg kéne üzenni
Annak akit illet
Ha az élet megy is tovább
Vegyen tiszta inget
Mert igazából vége
Csak nem vettük észre
Mikor és hogy fogyott
Annyira el szegény
Hogy most ünneplőt kell húzni
Berúg majd sok legény
A lányok lúdböröznek
És aggódnak, hogy lomhák
Hátha elhúzott az élet
Míg a hajukat fonták
A bálra ahová fehér
Ruhába bementek
Poharakat fogtak
Tréfákon nevettek
És mikor egy érzés
A teraszra vitte őket
Látták, hogy ott alant
Kétszázzal előznek
Ferrarik Porschékat
És Porschék viszont
Látásra mondta Jutka
És átúszott a folyón