Én sohasem búcsúzom,
Én szótlanul távozom.
Úgy fáj, amikor egy szerelem, véget ér,
De, hogy mért, sohasem kutatom.
Nem sírok, könny nem kísér utamon,
Bánt, de sohasem mutatom,
Fáj, amikor egy kis öröm elköszön,
De én sohasem búcsúzom!
Szép csendben tovább megyek,
Előttem havas hegyek.
Estére, hol is leszek,
Még nem tudom!
Mért lássa más szomorú mosolyom?
Úgy bánt, de sohasem mutatom,
Úgy fáj, amikor egy szerelem véget ér,
De én sohasem búcsúzom!