Süvölt a zivatar
A felhős ég alatt,
A tél iker fia,
Eső és hó szakad.
Kietlen pusztaság
Ez, amelyben lakunk;
Nincs egy bokor se', hol
Meghúzhatnók magunk.
Itt kívül a hideg,
Az éhség ott belül,
E kettő üldözőnk
Kínoz kegyetlenül;
S amott a harmadik
A töltött fegyverek,
A fehér hóra le
Piros vérünk csepeg.
Fázunk és éhezünk
S átlőve oldalunk,
Részünk minden nyomor
De szabadok vagyunk!
Fázunk és éhezünk
S átlőve oldalunk,
Részünk minden nyomor
De szabadok vagyunk!