Megcsalt a világ
A pofámba röhög a valóság
Elcsábított a csillogással
Mint dúskeblû nõ minden bájával
Néha eszembe jut egy régi dallam
Emlékeztet, nem ezt akartam
De elhittem, hogy az új világ
Megadja mind, mire szükségem van
Nem sejtettem
Az élvezetek tengerében
Hogy férgek másznak
A gyümölcs belsejében
Megcsalt a világ
A lepel lehullt, s az arcomba vág
A látvány, hogy minden, amiben hittem
Szemétdombként hever elõttem
Nem akarom, de jól emlékszem
Léphettem volna másképpen
Az orrom hegyéig nézve csak
Mennyi életet tönkretettem
Késõ már, de nem ezt akartam
A szakadék szélére sodródtam
Ám a fejemben egy régi dallam
Nem ereszt el
Csak egy lépés kell