Ez csak egy nyári délután,
De mégis, mégis több talán.
Miért egy nyári délután
Lett önmagánál is több talán?
Most mért is érzem jól magam
Az átlagutcán, mondd, mi van?
Miért is jó itt menni csak?
Én nem mondanám, hogy hangulat.
A város fél órát kapott,
Hogy túlhaladja az átlagot,
És én is éppen itt vagyok,
Hát átlagon túl is jól vagyok.
A jónál is jobban jól vagyok,
Az utcasarkon szél forog.
A város fél órát kapott,
Hogy örüljek annak, hogy benne vagyok,
Hej hej hej-hej-hej-hej
Egy régi nő most szembejön,
És nem hogy rögtön rámköszön,
De rám is dől, és rámlehel,
Hogy idefigyelj, idefigyelj.
Mert ő is most kapott esélyt,
Vagy kárpótlást tán mindenért,
És mondja is: gyerünk, gyerünk,
Mert fél óra csak, mi jó nekünk.
Az égen égjen célkereszt,
Még néhány percig célba vesz,
S az égből szívközépbe be
Egy sorozat jön a szívbe-be, a szívbe-be, a szívbe-be,
Bele a szívbe, nincs mese,
Fényeket bele, még bele,
A közepibe, még bele,
Mivel a város fél órát kapott,
Hogy örüljön annak, hogy benne vagyok.