f*gyos az éj, süvít a szél
Fut a vízen egy fénylő hajó
Örök a tél, hol partot ér
Zúg egy távoli bús harangszó
Két szótlan árny, hol partra száll
Jött hogy folyta**a ősi harcát
Mögöttük holt évmilliók
Érzik küzdelmük régi titkát
Az egyik bajt hoz és pusztít
A másik új reményt ad, meggyógyít
Míg ember él, mindig, s mindenütt
így van ez így
Refrén:
Nyújtsd a kezed, félek
Hogy két világ közt elveszítlek majd
Úgy ölelj, hogy érezd
Az álmod éppen új virágot hajt
Nyújtsd a kezed, félek
Hogy két világ közt elveszítlek én
Légy velem és érezd
Egy pillanat most több az életnél
2. Két utazó, rossz és a jó
Jár a végtelen évek útján
Rég tudják ők, egyik sem győz
Ám e harc örök végzetük már
Az egyik háborúkat szít
A másik elfeledtet minden kínt
Még ember él, mindig, s mindenütt
Így lesz ez, így.
Refrén (x2)
Nyújtsd a kezed ah
Nyújtsd a kezed
Az álmod éppen új virágot hajt (x2)