Agregator - Szürkület lyrics

Az élet csak téboly kertje Hol a magány talán túl könnyű már S hol, ha minden veszve Az a szabadság Többet, mást nem is vágyok Legyen gyors, egyszerű, sivár A semmiből A semmin át Egy elpocsékolt élet lángja Csak újabb gyertya egy vak világba Mely elárulná a korát A láng, mit senki sem lát Oly rég már csak ezt vártuk Hogy oltsuk szomjunk, vágyunk S ha fáznánk melegít még A láng, mit senki sem lát A hidak már tűzben állnak Mögöttünk megtűrt pusztaság Mit, ha elfeledsz is Ne hidd, hogy megbocsát S majd, ha szürkül - fénytől óvva Végül megkísért talán Hogy boldogságod Börtönöd csupán A lét csak téboly kertje Magányos béklyó önmagán Bár a végcél nincs feledve Nincs hit továbblépni már